5.rész

5.rész

Már megint egy rakat levél...remek, napról napra egyre több lesz. Lehet hogy még csak a harmadik napja kapom a "rajongói" Leveleket de engem már is nagyon bosszant.

-Valami baj van?- jött hozzám Jimin. A leveleket gyorsan a táskámba raktam, és meg fordultam.

-Mi jaj dehogy is...miért lenne?- nevettem és gyengén bele ütöttem vállába.

-Ha te mondod- vonta meg vállát- de akkor is furcsa vagy mostanában.

Persze ki ne lenne furcsa, ha nap mint nap azt írják neki, hogy meg ölik. De nem érdekel, csak a szájuk nagy. Az első óra tesi volt, így az öltöző felé vettem az irányt. Nem nagy kedvem volt bemenni, de nem mehetek be apához igazolást kérni, az úgy túl feltűnő lenne.

Mély levegő Call bíztattam magam és benyitottam.

-Á kit látnak szemeim...-hallottam meg drága osztálytársnőm hangját (SoRa). Leszarva szívélyes fogadtatását vettem elő torna ruhám.

-Na mi van azt hiszed olyan szép vagy, hogy lehet esélyed bármeik fiúnál is a suliban, vagy egyáltalán? Na nekem itt szakadt el a cérna.

-Szivikém ha ki akarsz nyírni gyere itt vagyok de előtte valami fontos...Lehet, hogy ne olyan lány vagyok, akit minden fiú akar...de olyan sem vagyok aki már a legtöbbjüknek meg volt- kacsintottam egyet rá és indultam volna ki de elkapta a karomat és falnak lökött.

-Mocskos kis ribi- motyogtam

-Mit mondtál?- förmedt rám és a hasamba vágott.

-Na gyere kicsim... vagy itt nem mered ha? Félsz hogy kidobják a kicsi feneked?- köptem szemen, ő erre elengedett és elindult.

-Holnap suli után- kiabálta vissza.

-Chh már alig várom- nevettem- de aztán nehogy potyára várjak. Ezzel kimentem az ajtón. Szerencsémre pont V-nek mentem neki.

-Mi volt ez?

-Nem tudom miről beszélsz- vontam meg a vállam- de várj ja, hogy ez csak kijöttem és neked mentem... ezért bocsi is.

-Tudod, hogy nem erre gondoltam... bántanak?

-Mi? Jaj dehogy is, hova gondolsz?- erőltettem egy mosolyt arcomra.

-Remek akkor holnap suli után elmehetnénk fagyizni- adta az ötletet.

-Bocsi...de holnap suli után bent kell maradnom- hajtottam le a fejem.

-De miért?

-Apu meg kért, hogy segítsek neki- hajoltam közel hozzá és a fülébe súgtam.

-Akkor maradok és segítek- húzta mosolyra a száját.

-Nem nem kell menj el inkább a fiúkkal, ezt meg majd bepótoljunk-kacsintottam rá. Ő erre csak egyet bólintott. Fú hihetetlen milyen jól hazudok, simán elmehetnék ezek után színésznek is. Egyszer csak Jimin is megjelent V mellet. A tanár szólt, hogy nemsokára becsengetnek. A fiúk meg akartak ölelni mivel nem együtt vagyunk tesin, de egy hangra lettünk figyelmesek.

-Én a hejetekben nem érnék hozzá... a végén még szegénykének meglesz a tizedik abortusza is!

Fel kaptam a fejem és már autó matikusan indultam, amikor a fiúk vissza rántottak.

-Nyugi, ne is törődj vele- ölelt magához Jimin. Na persze mondani könnyű de majd holnap mindent tisztázok.

*Másnap suli után*

Mindjárt vége az utolsó órának, már csak két perc. Addig pont belehalok az unalomba. Fejemet már szó szerint a padba verdestem.

-Legyen már vége- kiabáltam el magam, de rögtön számhoz is kaptam.

-Calley ha már ennyire feltűnési viszketegségben szenved, kérem elemezze a következő mondatot- utasított a tanár. Sóhajtva álltam fel, de hirtelen ki nyílt az ajtó. Apa volt az...vagyis az igazgató.

-Elnézést a zavarásért, de elrabolhatnám egy percre Calley-it?

-Persze-válaszolt a tanár. Kimentem és hálásan ugrottam apám nyakába miután bezártam magam mögött az ajtót.

-Élet mentő vagy ugye tudod? Meg mentettél egy mondat elemzéstől- nevettem.

-Ma el fogunk utazni anyáddal és csak szombaton jövünk haza.- fogta meg a vállamat, én pedig bólogattam majd vissza mentem a terembe. Na király akkor most én leszek meg áldva a hét fiúval 3 napig.

-Szóval itt vagy- mosolygott Sora és a talpnyalói.

-Nem vagyok olyan mint te- húztam fél mosolyra a szám- de essünk is túl rajta. Egyre közelebb mentem feléjük de ők sem maradtak egy helyben. Hirtelen Sora előhúzott a kezéből egy...

*a fiúk szemszöge*

Calley az elmúlt napokban nagyon furcsán viselkedik, de nem értjük, hogy miért. Vajon ennyire meg viseli az a pár beszólás amit a suliban kap. V elhívta fagyizni, de azt mondta nem ér rá, ezért nélküle mentünk el. Nagyon aggódunk miatta, mi lesz ha valaki bántsa. Nem nem nem Call tud magára vigyázni.

-Miért is nem jött el fagyizni?-kérdezte Jin miközben nyitotta a bejárati ajtót.

-Azt mondta az apja valamit kért tőle és azért maradt- válaszolta V.

Calley még mindig nem volt otthon, ez már kezdett fura lenni. Vajon hol lehet ennyi ideig? Már legalább három órája vége a sulinak. Suga hirtelen egy rakat Levéllel sétált le a lépcsőn.

-Azokat meg honnan szerezted?- lépett mellé Monster.

-Benéztem Call szabályába és a földön találtam őket- nyújtotta át a leveleket nekünk.

-De mégis miért mentél be?

-Meg nézni nincsen e ott- válaszolta, na jó ez jogos volt. Tudtuk., hogy illetlenség bele olvasni más levelébe de mégis megtettük. A levél tartalmának felfogása után mind fal fehérek lettünk.

-Bajban van- kiáltott fel V. Amint ezt kimondta Jin már az ajtónál is volt, és egy hatalmas lendülettel ki is nyitotta. Egy utcányit se mentünk, vagyis rohantunk, megláttuk Calley-t amint csupa véresen közelít felénk. Már majdnem össze esett amikor még épp időben Jimin oda rohant és elkapta. Vajon mi történhetett?

*Calley szemszöge*

Miután elő kapta a kést, nem sokkal el is mentek. Oldalamhoz nyúltam ahonnét ömlött a vér. Megpróbáltam haza jutni, ez az utolsó előtti utcáig biztosan sikerül. A fiúkat láttam felém rohanni, aztán teljes kép szakadás.