3.rész
Arra
ébredtem, hogy le estem a földre. Kinyitottam szemeimet és csak
akkor jöttem rá, hogy én a nappaliban vagyok. Elindultam szobám
felé, ám amikor a lépcsőhöz értem vettem észre a konyhából
kiszűrődő fényt.
-Remek,
valaki már megint nem kapcsolta le a lámpát- motyogtam és meg
indultam, hogy le kapcsoljam a lámpát. Nagy meglepetésemre két
fiúval néztem farkas szemet.
-Hát
ti meg mi a francokat csináltok ilyenkor?- húztam fel a
szemöldököm.
-Hát,
csak Jin éhes volt.
-És
ezért jöttetek le ketten?- néztem kérdőn Suga-ra.
-Nem...
eredetileg Suga azért jött le, hogy megnézze alszol e még.-ütötte
vállba barátját.
-Aha...értem,
nos akkor ha végeztetek kapcsoljátok le a lámpát- dörzsöltem
meg szemem, és indultam meg szobám felé. Szobába érve mint aki
már három napja nem aludt estem be ágyamba. Még a takarót is
fáradt voltam magamra húzni.
Reggel
arra keltem, hogy anya rázogat.
-Mit
akarsz, és mégis hány óra van?
-Fél
hat kicsim- simogatta arcomat.
-De
ma nincs is suli- keltem ki az ágyból és közben szememet
törölgettem.
-Tudom
de apáddal el kel menünk, és csak délután érünk haza, a suli
kulcsait megtalálod a pulton- puszilta meg homlokomat és már el is
tűnt a szobámból. Vissza aludni már nem tudtam, ezért felkaptam
melegítőm, és lementem reggelit csinálni annak a hét jómadárnak
és magamnak.
-Jóóóó
reggelt- kiabálta a lépcsőn lefelé jövő J-Hope, majd követte
őt a többi srác.
-Jó
reggelt!
-Nektek
is- raktam le az asztalra a már elkészült palacsintát és
narancslét.
-A
szüleid?- kérdezte Jin.
-Elmentek...azt
mondták csak délután jönnek haza- ültem le az asztalhoz- apropó
valaki kér kávét?
-Nem
köszi- rázták a fejüket.
-Hát
akkor csak magamnak csinálok- mentem vissza a pulthoz. Miután kész
lett a kávém le ültem a fiúk mellé.
-Te
nem eszel?- kérdezte JungKook két falat között.
-Nem,
nem szoktam reggelizni.. csak ha nagyapánál vagyok- nevettem el
magam.
-Miért?
-Ez
hosszú... de majd egyszer talán elmondom- kacsintottam rá. Az evés
további része csendben zajlott, egészen addig amíg Jin meg nem
szólalt.
-A
tegnap estére.. vagy is már hajnalra vissza térve...bocsi, hogy
felkeltettünk.
-Á
nem, nem keltetettek fel...igazából arra keltem, hogy le estem az
ágyról- vakartam meg zavartan tarkómat.a fiúk ezen egy jót
nevettek.
-Nagyon
finom volt a reggeli köszönöm- állt fel az asztaltól Monster, és
segített elmosogatni.Ebből
nem sok jó sült ki, mivel majdnem össze tört egy pár poharat.
Miután végeztünk csatlakoztunk a többiekhez a nappaliba. Jimin
valamit nagyon magyarázott a srácoknak. Elég hamar rá kellet
jönnöm, hogy rólam van szó.
-Hallottuk
a szüleidtől, hogy táncolsz és szeretsz énekelni- mosolygott
felém Jin.
-Ő
hát igen és?- tettem fel kezeimet kérdőn.
-És
nem ér, hogy Jimin már látott téged táncolni- vágta be a durcát
Kook- mi is akarjuk látni!
-Bocsi
de azt biztos, hogy nem- nevettem el magam.
-Akkor
énekelni?- csillantak fel V szemei.
-Azt
sem.. bocsi srácok de nincs gyerek nap- ültem le a szőnyegre.
-Egyszer
úgyis megmutatod- vágták rá egyszerre.
-Lehet-
vontam meg vállam.Egy
darabig még beszélgettünk, aztán felküldtem a fiúkat öltözni.
A szobámba érve a gardróbomban kezdtem el kutatni. Hamar
kiválasztottam egy egy fehér ujjatlant és egy Fekete szaggatott
farmer nacit. Amikor le értem még senki nem volt ott. Hihetetlen
lány létemre előbb kész lettem. Felkaptam torna csukám és
felkiabáltam a fiúknak.
-Ha
két percen belül nem vagytok lent, itt hagylak titeket.
Abban
a pillanatban hét indulásra kész fiú állt meg előttem.
-Na
azért nem kell ennyire álcázni magatokat- mutogattam a pólóikra,
amin a nevük volt.
-De
hát ha ebben jól nézünk ki- nevetett fel Suga.
-Pfff.. egoista forgattam szemeim, és elindultam ki az ajtón. Gyalog
mentünk mivel viszonylag közel volt a suli, kb negyed óra gyalog.
A srácok tátott szájjal nézték, kivéve Jimin-t.
Be
mentünk és körbe vezettem őket az egész iskolában. Minden egyes
négyzet centimétert megmutattam nekik, ami miatt hálásak lehetnek
mert olyan helyeket mutattam meg nekik ahol teljesen biztonságban lehetnek a sikítozó lányoktól. Bár tuti élvezik majd, hogy körbe
ugrálják őket A tánc termet nem mutattam meg nekik, mert az csak
az enyém...egyedül ott van nyugalmam.
-Apropó
fiúk- fordultam meg mi után bezártam az iskolát- arról, hogy ki
az apám, senkinek egy szót sem...oké?
-Persze
megértettük...lakat a szánkon- imitálta a lakatott Rap Monster.
-Jó
és arról sem kel tudni senkinek se, hogy nálam laktok...sőt az
lesz a legjobb ha nem is törődtök velem és úgy tesztek mint ha
nem is ismernétek.
-De
miért?
-Csak..-
vágtam rá és haza felé vettem az irányt. A srácok egészen
hazáig kérdezték, hogy miért tegyenek úgy mintha nem ismernének,
de én nem mondtam el nekik. Majd ugyis rájönnek erre maguktól,
abban biztos vagyok.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése