17.rész
Reggel
nagyon fájt a fejem, ezért le mentem egy fájdalom csillapítóért.
Amint le értem, nagyon meg szédültem ezért le ültem a legközelebbi székre. Léptekre nyitottam fel pilláim, és meg láttam
Chul-t befelé sétálni.
-Valami
baj van?- lépett mellém aggódva.
-Persze- bólintottam csak fáj a fejem és gyógyszert akarok be venni. Fel
álltam és a gyógyszeres szekrény felé vettem az irányt. Éppen,
hogy oda értem, de megint meg szédültem, majd mikor már majdnem a
földre értem, meg érezte Chul kezeit.
-Te
lángolsz- jegyezte meg Chul. Felvitt a szobámba majd pár
másodperc múlva vissza tért egy lázmérővel. miután csipogott, kivettem és Chul felé nyújtottam, aki ijedten nézett fel rám.
-Majdnem negyven fokos lázad van-jegyezte meg. én csak lepetten pislogtam.
-Csak te lehetsz ennyire tehetséges, hogy nyáron meg fázz nevette el magát- mindjárt jövök hozok neked láz csillapítót. Ezzel ki is ment. Miután
be vettem az aszpirint amit hozott, ismét el nyomott az állom.
Mikor ismét ki nyitottam anya ült az ágyam mellett és éppen
vizes borogatást rakott a fejemre. Órámra nézve rá kellett
jönnöm, hogy már délután három van.
-Kicsim
fel keltél? Hozok neked valamit enni jó?-kérdezte anya és végig
simított arcomon. Én csak meg ráztam a fejem, egyáltalán nem
voltam éhes. De anyuval nem lehet ilyen esetekben tárgyalni, pár
perc múlva egy meleg hús levessel és egy nagy pohár vízzel jött
be. Le ült mellém és mint a csecsemőket kezdett el etetni. Nem
sokkal később apa lépett be a szobába egy idegen öreg úrral.
-Drágám
meg jött az orvos- ült le anya mellé. Én fel ültem és
illedelmesen köszöntem. Anyáék ki mentek az orvos pedig megvizsgált engem. Miután végzet elmondta anyáéknak, hogy enyhe
tüdőgyulladásom van és, hogy a héten ha lehet ne menyek a mosdón kívül sehová se. Fel írt még valami fura nevű gyógyszert és
el is ment. Anya meg kérdezte, hogy mit csináltam mire én csak megvontam vállamat, hogy nem tudom. Persze, majd még el mondom,
hogy bele estem a medencébe, aztán többé a közelébe se enged.
Sajnos a lázam nem igen akart lejjebb menni, de z orvos ezt mondta
is. Rengeteget kellett innom emiatt a wc hivatalos tulajdonosává
mondhattam magam. Este felé a fiúk is be jöttek meg nézni mi van
velem. Előbb nem mertek, meg hát nem is nagyon engedtek be hozzám
embereket apuék.
*a
fiúk szemszög *
Már
dél van, de Call-t még nem is láttuk ma. Nem bírtuk tovább,
ezért meg kérdeztük a nagy apját, hogy mi van vele.
-Calley
reggel lázas volt és még alszik.
-És
mitől volt lázas?- kérdezte idegesen V.
Nem
tudom, de nem sokára jön az orvos és ő majd meg mondja, de szerintem most ne zavarjátok, had pihenjen.
Mi
csak bólintottunk és inkább el mentünk sétálni a közeli parkba.
Nem bírtunk másra gondolni csak Calleyra és nagyon aggódtunk Suga
elmesélte,hogy este sírt, de nem tudják mitől.
-Amikor
be mentünk csak az ágyán ült és sírt..- mondta Suga.
-Biztos
rosszat álmodott, de aztán vissza aludt- fejezte be Suga mondatát
Jin.
-Vajon
mit álmodhatott- kérdezte alig halhatóan Jungkook.
-Nem
tudjuk- vonta meg a vállát Jin, mire Kook lepetten nézet rá. Csak
akkor jött rá, hogy hangosan gondolkodott. Három felé vissza
indultunk, az orvos pont akkor ment el. Call szülei elmondták, hogy
tüdőgyuszija van és, hogy nagyon sokat kell pihennie Jimin már
éppen indulni akart megnézni mi van vele, de Monster vissza húzta.
-Elmegyünk,
megvenni a gyógyszerét.
-Köszönöm,
itt a recept és a pénz- nyújtotta át az előbb említetteket Call anyukája.Miután
meg vettük vissza mentünk. Bementünk Call-hoz aki éppen aludt.
Olyan aranyos volt, nem akartuk felkelteni. Mozgolódásra kaptuk fel
a fejünket, Calley volt az. Kipattant az ágyból és már a fürdőben
is volt. Miután kijött itt egy keveset és vissza feküdt az
ágyába. Már éppen vissza csukta volna pilláit, amikor kipattantak szemei és ránk meredt.
-Ti-ti
meg mióta vagytok itt?
-Már
kb 20 perce- nevette el magát J-Hope.
-De
az előbb még nem....
-De
itt voltunk, csak nem vettél észre minket- ült le mellé V és meg
ölelte-Jobban vagy?
-Most
épp nem kapok levegőt, de ha pihenek nincs semmi bajom- nyöszörgött Call. V eltengette és bocsánat kérően nézet rá. Szegény leány
tíz percenként ment WC-re annyit kellett innia.
-Tényleg
este miért sírtál?- kérdezte Jin. Call csak a fejét rázta, nem
akarta el mondani. De Suga és Jin nem arról híres, hogy itt le
zárják a témát. Addig kérdezték míg végül elmondta. V
idegesen kiment a szobából Call meg értetlenül nézett az ajtó
felé. Mi meg vontuk a vállunkat, majd Jimin és Monster V után
mentek.
*a
szobán kívül *
-Mi
bajod van?-támadta le Jimin barátját.
-Tuti
arról a pszichopata csajról álmodott- ütött a falba V. Monster
mellé állt és vállára helyezte kezét.
-Nyugi,
mi is aggódunk de ez nem meg oldás, te is tudod nagyon jól. V csak bólintott Még egy kicsit beszélgettünk, majd vissza mentünk Call
szobájába.
*a
szobában *
Miután
a fiúk ki mentek Call csak meredt maga elé.
-Kérsz
valamit?-kérdezte Jin, majd le ült mellé. Call megrázta a fejét.
-Tuti,
ha akarod elmehetünk venni neked valami sütit- faggatta tovább
JungKook- nekem ha beteg vagyok különösen jót tesz.
-Nem
köszönöm, egy falat se menne le a torkomon. J-Hope felpattant a helyéről és Calley felé ment.
-Nem
baj kapsz sütit és kész, legfeljebb majd én eszem meg. Ezen
mindenki nevetni kezdett. Nem sokkal később Rap Monsterék is be
jöttek.
-Ti
meg min nevettek?- kérdezte Jimin.
-ez
a gyökér meg akarja enni Call sütijét amit venni akarunk neki-
mutatott Jin J-Hopra. Ezen ők is nevettek. Call elég fáradt volt,
így hagytuk had pihenjen, és el mentünk az ígért sütit
megvenni.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése